Szent István országához tartozott (Hazatérés) 1938 - 1947

1920. június 4. délelott tíz óra tragikusan szomorú dátum a magyar történelemben. Ekkor írják alá a magyar kormány meghatalmazottai a reánk eroszakolt békét Trianonban.

Raffai Ernő: Trianon titkai

A szégyenteljes trianoni békeszerződéssel, amit a nyugati nagyhatalmak ránk (magyarságra) kényszerítettek, aláásták nemzetünk további fejlődését. Országunk kétharmadát elvették. Családokat, egzisztenciákat törtek derékba. Nagy nehézségek árán a magyar nemzet túljutott a holtponton.

A II. világháború idején ismét olyan országnak lettünk a csatlósa, amely várható volt, hogy elveszíti a saját magáról álmodott világuralmat.

Szalmaláng erejéig az első bécsi döntéssel (1938. november 2.) visszakerült Magyarországhoz az első világháború után elcsatolt Felvidék egy része, valamint Kárpátalja kisebb délnyugati sávja.
A második bécsi döntéssel (1940. augusztus 30.) Magyarországhoz visszacsatolták Észak-Erdély és Székelyföld egy részét.
A harmadik bécsi döntéssel 1941 tavaszán (április 19.) visszakaptuk Bánát-Bácska és Muraköz egy részét.

Gyűjteményemben szeretném bemutatni a visszacsatolt magyarlakta településeken használt emlékbélyegzéseket. Filatéliai szempontból megemlíthető, hogy használtak kétnyelvű bélyegzéseket is. Előfordulnak olyan postai küldemények, ahol a visszacsatolt területeken nem léteztek még a Magyar Királyi Posta különböző címletű bélyegei, ezért a volt anyaország által kiadott bélyeget használták bérmentesítésre, és ezekre a bélyegekre került a "Visszatért" gumibélyegzés, valamint a Magyar Királyi Posta dátummal ellátott acélbélyegzője.

Gyujteményemmel szeretnék emmléket állítani nagy királyunknak, Szent Istvánnak, valamint a határon túl élo, és sok megpróbáltatáson keresztülment magyarságnak.

Tisztelettel:

Tóth László
Szentlőrinc